Menjenek már a kurva anyjukba, de tényleg
Picsa bácsival jutottunk a fenti következtetésre tegnap, amikor konstatáltuk, hogy legutóbbi látogatásunk (értsd 3 hét) óta is nyílt vagy 38 új hely a Budapesti Bulinegyedben.
Ezzel amúgy semmi baj nincs, a baj azzal van, hogy amikor mi voltunk egyetemisták (=kilencvenes évek második fele), és még nem fájt a fejünk másnap 3 sörtől, akkor volt kb. összesen 3 ócska kocsma a Kálvin tér-Ferenciek tere tengelyen, ahová lehetett járni, és kész. Ha nagyot mertünk álmodni, akkor mehettünk még a Ráday utcában a Berlinerbe, és a végén meg a hiperszuper Liszt Ferenc térre. Ja meg volt még a rendszerváltás legendás szórakozóhelyeinek örököse, a Süss Fel Nap, esetleg a Picasso Point, ahol ugyanazok a zsidó szociológuslányok és garbós pasik zsúfolódtak össze minden este. És tényleg ennyi, most egy háztömbben nagyobb a választék, mint akkor az egész városban volt. A jó pasikról, csajokról nem is beszélve. Demszky, Horn, Kuncze - nagyon sok mindenért kell még felelnetek!!!!
Reggy Van Der Burgt: Eenzam Opt Leidsplein (1967)
Nagyon hidalgó holland yé-yé így péntek délutánra.
EDIT: Ha valaki esetleg feldolgozná egyszer, akkor most jelzem, hogy NAGYON szívesen lennék az az ember, aki azt kiabálja benne, hogy “HOH! HAH!”
Az 1980-as Európa-bajnokság hiába volt a legutolsó olyan nagy focitorna, amiből még nem láttam egy percet se (ötéves voltam), mégis alig ugrik be róla valami. Oké, nyert a németek új generációja, és itt tűnt fel Guy Thys csodálatos belga válogatottja, de ezenkívül kb. semmi. Na, tegnap megnéztem ezt az 50 perces filmet, és megnyugtatott, hogy nagyjából tényleg erről szólt ez az Eb: legendás, fordulatos meccsek nem voltak, meg sok gól sem, ráragadt a rendező olaszok mentalitása mindenkire. Ráadásul az idióta lebonyolítási rendszerből még az elődöntőket is kispórolták.
Két nagy gólt azért érdemes megnézni: ezt Ray Wilkins lőtte Belgiumnak, ezt pedig a csehszlovák Jurkemik a digóknak. De azért MINDEN régen se volt jobb!
Ma félálomban az jutott eszembe, hogy
egyértelmű, miért titkolják annyira, hová megy Orbán Viktor az 50. születésnapján: mert zsírleszívása lesz. Akkor nagyon viccesnek találtam, most már kevésbé, de azért kiírom, mert ha véletlenül tényleg bebizonyosodik, akkor én MEGMONTAM!
És ha már Beckham, Owen, Scholes, Carragher meg a kis Neville mind egyszerre vonultak vissza, akkor kaptak ők is egy közös cikket Az aranygeneráció, amely nem nyert semmit címmel.
Biztos forrásból tudom, hogy a kedvenc magyar tumblr blogom szerzője ma táncolni fog
Na ne! A Tallián táncol?!
(Source: taste-like)
Marie Laforet: A demain my darling (1966)
Meghallgattam az elmúlt héten pár friss, menő és jól fogadott lemezt, volt köztük jó meg kevésbé jó is, de aztán valamiért mégis ide lyukadtam ki már megint.
Mindig azt tanultam, hogy a Sikeres Pasi ott kezdődik, hogy fotó készül róla a Kreativ Online-on. Ehhez képest ugyanannyira dühít, hogy jövő hónap elseje szombatra esik, mint bármikor máskor.
